Milyen elégtételt kap az elhunyt azzal hogy márvány, gránit és egyéb nemes kövek ékesítik a földi maradványai feletti területet?
A temetőben felállított emlékművek vajon miféle státusz szimbólumok?
Mennyire fejezik ki a "tulajdonos" társadalomban elfoglalt pozícióját?
És vajon ki az obeliszkek igazi tulajdonosa?
Aki most "lent van", vagy az aki "fent jár"?
Milyen fajta lelki megnyugvást ad az, ha milliárdokat fektetnek be a temetőkbe, miközben erősen hiányos a családi költségvetés?
Mit pótolnak a kövek? Mire használhatók?
Versenyre hívható a szomszéd sír tulajdonosa?
Na, kinek a köve van magasabban?
Kinek a köve került több pénzbe?
Elhunyt szeretteinkben is él még a versenyszellem?
A holt lelkek megérdemlik az emlékműveket?
Amíg éltek, addig mit érdemeltek? Az nem kellett volna demonstrálni?
Régi dalból idézek
"Térdelek-e még előtted Édesanyám kakukkfűvel benőtt sírja?"
"Temessetek akáclombos temetőbe!"
Kakukkfű és akáclomb száműzetett a modernkori temetőkből.
Van helyette több ezer tonna kő.
Nemrég beszélgettem egy idős hölggyel.
- Nem járok a temetőbe, otthon szoktam gyertyát gyújtani. - mondta
Ha ég a gyertya a szívedben, attól több nem is kell.....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése