Élsport

Versenysportra szükség van és nincs is.
Azért nincs szükség, mert a versenysport nem az egészséges életmódról szól, hanem a sportoló önként vállalt önsanyargatásáról. És szól még nem utolsó sorban a pénzről.
Főleg arról a pénzről, amit egy slepp munka nélkül zsebre vág. De nincs semmi baj a sleppel. Mi elintézzük, hogy ők jobban éljenek mint mi.
A tömeg oda van a sporton való szórakozásért. És ezzel tömik a slepp zsebét pénzzel.
De ezzel sincs baj, ez is a helyén van.
A gond ott kezdődik, amikor a tömeg nekiesik a sportolóknak, vagy a sleppnek, vagy mindkettőnek. Rajtuk kéri számon azt, amit tulajdonképpen ő, a tömeg idézett elő.
Mi van?
Az van, hogy ha az inga nem kapna külső energiát, akkor szép lassan leállna.  Nem lengene tovább.
Érted-e?

“az élsport, az olimpiai versenysport, az olyan messze van az egészséges életmódtól, mint az egyszeri EP-képviselő a monogámiától.
Gondoljunk csak például harmincéves ex-tornászokra, akik belül egy fél Terminátorhoz elég vassal vannak megerősítve, remegő kezű, szétvert agyú ökölvívókra, szétmérgezett májú kerékpárosokra, hadd ne soroljam. Az élsportoló nem az egészséget, hanem az emberfelettit reklámozza; nem elsősorban a teste, hanem az akarata diadalát.”
Ceglédi Zoltán

Ez az emberfelettit reklámozó élsportolói küzdelem akkor ér véget, amikor a tömeg nagy része azt mondja majd:
– Nem érdekel.

Gondoltál már ara, hogy mennyire embertelen a sportban alkalmazott csúcstechnika?

Meg az egész versengési rendszer.
Kiteszed a lelked, beleadsz mindent, és a végén a kijelző azt mutatja, hogy 0,02 másodperccel lecsúsztál a dobogóról, negyedik lettél. 
Emberi értelemmel fel lehet fogni kétszázad másodpercet? 
Nem hiszem. De azt tudom, milyen érzés lehet elcsúszni az embertelen szabályrendszer miatt.
Láttál már órájára mutogató főnököt, amikor két percet késtél a munkából? 
Hogy érezted magad?
Hallottál már riportert, mikor azt mondta, hogy a győztes 3 századdal maga mögé utasította a többieket?

Ennyire embertelen a mai világ.
Mi az ami emberibb lenne?
Például a harcművészet.
Ott nem az ellenfél legyőzése a cél, hanem hogy felülkerekedjünk a saját kicsinyességünkön.

A sport nagyon jó dolog, amíg tömegsportról van szó.
Az sokkal inkább az együttműködésről szól. Ott nincsenek vesztesek.
Nem tudom, érted-e?
Amíg verseny van az iskolában, a sportban, a gazdaságban, addig az összefogás nem fog menni semmilyen területen.
A versenyeztetés célja a a megosztottság fenntartása!

Ma tőkés társadalomban élünk, kapitalizmusban.
Annak is a vadabbik fajtájában.
Ami nem trendi, nem szexi, amiben nincs üzlet, az nem menő.
Akik az uralkodói klubban vannak, azok között összetartás van.
A népet ők osztják meg, a versenyeztetéssel. 

Kétezer évvel ezelőtt is az arénákban küzdöttek az akkori “sportolók”. 
És így van ez ma is.
De akkor mi változott?
A történelem ismétli önmagát?
Nem a történelem, mi emberek rekedtünk meg egy alagsorba szorult tudati, értelmi szinten.
Mert mi alakítjuk a történelmet te is, én is.
Mi a megoldás?
Ha oda vagy a sportért, csináld! Mindegy, milyen színvonalon.
Ne bámuld, csináld!
Ennyit megtehetsz magadért, az egészségedért, a holnapodért.
De mert szabad akaratod van, beleragadhatsz a múltba is.
Semmi, de semmi nem kötelező.  :)